Rocking around the Christmas tree
We Wish You A Metal Xmas And A Headbanging New Year albumról
több infó >>

A macskák jellemzője, hogy egyszer ott vannak a szemünk előtt, de ha csak pislantunk, már mintha a föld nyelte volna el őket. Nincs ez másképp velem se, holott elvileg csak a becenevem Párduc, újabban már az se annyira gyakran. Hiába, túl kevés idő jut a Falkára :,(
Majd' egy hónapja már, hogy Spikee környékére csak zombiként tévedtem, akkor is csak spammentesíteni és elfogadni egy regisztrációt... Nem véletlen, korábban is panaszkodtam már róla, hogy szinte három hétig folyamatosan (szombat, vasárnap is!) suliba jártam, OKTVztem, előadást tartottam, versenyeken voltam meg minden, de emellett azért igazából sok más is hozzá jött még hirtelen szublimációmhoz.
Igaz ugyan, hogy aki mondhatni "in touch" van velem, ergó valamiféle kapcsolatban, az bármikor elérhetett volna skype-n, msnen, face-en, telefonon, mailben, vagy képeslapon, de az, hogy fent vagyok csak ritkán jelenti azt, hogyy éppen időmiliomost játszom.
Aztán volt olyan hét is, amikor épp a dolgozatokon kívül semmi érdemleges nem történt, ami a blogolástól visszatarthatott volna, csak némi depressziózás. Én mondjuk váltig állítom, hogy semmi depresszió, vagy emóságra való hajlam nem volt bennem, de amikor Kormi azzal jön, a legjobb barátom, hogy ne depüljek, akkor aztán már mondhatok bármit... Néha vannak ilyen hullámvölgyek, de azért meg minek írjak, hogy itt a saját világfájdalmamat hirdessem? Főleg amikor tök értelmetlen az egész... mert amikor még panaszkodom, vagy valami... amikor van rá észérvem is, hogy amit írok azt írom és gondolom... XD Mindegy, az a lényeg, hogy nem nagyon akartam itt Spikee-ot szennyezni, lesz arra idő még később is :D
És hogy miről szól majd a következő poszt, ha végre megírom? Még én se tudom... annyi mindent kéne körbejárnom, annyi minden történt velem egy hónap alatt, annyi mindenhez lenne hozzáfűzni valóm, annyi mindenen kéne túllenni, hogy végre felvegyem újra a blogolás fonalát, hogy az szabályosan megrémiszt. Még a saját gondolataimat se nagyon tudtam rendezni, nemhogy még mondatokba is foglaljam őket... Szóval lesz ami lesz, sok rendszet, logikát, érthetőséget nem kell várni, meg kielégítő leírásokat se nagyon XD

Visszatérésem örömére nem nagyon tudok jelenleg frisset is hozni, max a suli sportnapján készült képeket tudnám belinkelni, de mivel az meg a sulialoldalán van fent, és azt meg nem akarom lelőni, íííígy... XD Ettől megkímélem az érdeklődő tömegeket ^^
Egyedül annyi változás van, hogy immár felkerült a teljes dizi, usque két hónapos (ha nem több XD) késéssel :D

DSP - Egyszer fent, egyszer lent

Nem kérdés, lehet annál rosszabb egy nap, amikor egyszer a toppon vagyunk, másszor a béka segge alatt. Kimerítőbb és lehangolóbb azonban csak kevés esetben. Hisz ha egyszer valami nagyon jól megy akkor más mért nem tud legalább kicsit hasonlóan profi lenni?
Egy apáczais átlagos napja valahogy így néz ki: Első óra - Off, Második óra - Down, Harmadik - Melyik hegyet?, Negyedik - Down, Ötödik - Kiss it!, Hatodik - Come at me, bor!, Hetedik - pffff... Természetesen ez órarend alapján változik, nekem speciel egyik napom hullanehéz, és a hullámvölgyben többször vagyok zuhanó mint emelkedő szakaszban, más napjaim meg ilyen kis energy saver módban telnek.
A hétfői totál up után, azaz az édeni látogatás után most volt szerencsém visszatérni a Pokolba, de leginkább azért, mert két nap csak reálban telt, semmi rózsaszín felhő, semmi szépítés és maszkolás. Megírtunk egy hatalmas pofonnal felérő duplaórás bioszdogát, befenyítettek latinből, Censor beszólt mint atom, megint egyedüli nő vagyok edzésen (és ez kicsit lehangol, bár nem zavar), ez volt még tegnap, csak már semmi erőm nem volt este tíz után még bejegyzést írni. ÉS amúgy is, ki olvasta volna? A mai nap ezeknek a korábbi eseményeknek a fényében telt, bár reggel kialudhattam magam, aztán lazán indítottunk, majd latinon megint kicsit padló, az osztály szülői kiakasztották a társaságot, kiderült a szombati hétfő menetrendje, aztán vezettem, meg még ki tudja mi lesz!
Bele se merek gondolni!

Frissek tekintetében mihelyst kitakarítottam a görcsöt és megírtam ezt a vackot maj egy pár új bélyeggel bővítem a gyűjteményem, és ha jut időm vacsorafőzés mellett felteszek pár nem-annyira-friss képet, amit kb két hete lőttem. Ezen kívül sajnos egyelőre többet nem terveztem, bár lolly^^ még nem jelzett vissza Wonderfullal kapcsolatban. Kezdem unni, hogy gmail kénye-kedve szerint szórakozik velem!

Bryan Adams - Here I am

FEEEELTETTEEEEEEEEM Morci novelláját SpikeeArtra, kicsit hosszú lett, kicsit neki írtam, nagyon megszenvedtem vele. Eddigi visszajelzések szerint jól sikerült, bár kissé hosszú lett, de még ennek is hihetetlenül örülök. Most gyakorlatilag repesek :D
Első yaoinak elvileg nem lett rossz, én kicsit feszélyezve éreztem magam miközben írtam, és végig a szokásos dolgokon izgultam (szóismétlés? helyesírás? párbeszéd-leírásarány? elég jó lesz? jó ez így? történet megfelelő? hossza? etc...), amiken ilyen kért dolgoknál szoktam, dehát úgy tűnik megérte a fáradtságot, Morcitól legalábbis kaptam rá egy jelest.

Aztán ez még tegnap éjjel volt ugyan, átnyúlva a mai napba, és így ugye nem nagyon sikerült aludni. Úgy usque négy óra felületes forgolódással üzemeltem a mai nap, de úgy, mint ritkán! Lehet rá kéne szoknom a korán fekvésre... korán, olyan hajnali 2-3 fele...
A nap ugyanis kábán de jól indult, majd a suliban kaptam a jobbnál jobb híreket, aztán a vezetés is profin lezajlott. Komolyan, egy napig élveztem, hogy élek... De majd holnap... biosz, latin... euuuwww... Bár a mélyrepülés már így estefele kezdődik, a lavinaindító nagyanyám telefonja volt, de most igyekszem nem zavartatni magam miatta.

Ray Charles - Hit the road Jack

Ami a frisseket illeti... elküldtem Lolly^^ -nak a Wonderfull game fejezteem, ha jóváhagyja, és kiteszi, én is ki fogom tenni :D Morcosnak holnap családi buli lesz, elküldtem rokonjának a novellát, majd kiderül mi lesz... Egyenesen sajnálom, hogy nem látom az arcát, de tuti lesz egy-két szava hozzám :) Remélem ^^"
Továbbá egy előre nem látott friss is bekerült a "LuPir" menübe, ami anno még nyitott könyv volt... Mondhatni betettem egy pótlapot, tele bélyegekkel... Szinte megőrülök értük újabban @_@
Addig viszont amíg mindennek eljön az ideje, itt van oldalt Morci novellájának az elülső borítója, ugyanis elvileg nyomtatásban kapja meg... A5 méret, hatalmas fájl, és az eredeti képet devArton megtaláljátok RobAndersonJr munkái között :) A kép linkje az eredeti oldalra mutat, nem a szerkesztett borítóra!

Ez a hétvége kétség kívül nekem kedvez. Hogy figyel fentről valaki, vagy csak a sors/mázli szól bele az életembe, az jelenleg a legkevésbé se érdekel. Boldog vagyok, mert bogaras lehetek ^^
Szó kerül nemsokára szerepekről, írásról, a szalagavatóról, de legfőképp az első napomról a SOTE Anatómiai tanszékén... valami hú-hú-húú-HÚÚÚ volt! :D Nagyon élveztem, főleg a boncolást (azaz a preparátumokat ^^), dehát nem is csoda, biosz szakos vagyok, vagy mi a csuda...

Stratovarius - Forever
Mondhatni rendhagyó bejegyzésnek rendhagyó zene
(avagy előadóismétlés egy éven belül)

A posztot olyanoknak ajánlom, akik nem cuppannak rá minden tömegesen megjelenő információra, és akik nyitottak annyira, hogy elfogadják mások véleményét, esetleg saját meglátásaik alapján alakítsák ki egyéni véleményüket. Ergó képesek elvonatkoztatni attól, hogy szegény bügyörőbabám.
Ez a poszt ugyanis most vérlázító lesz az emberek többségének szeméből nézve... Pedig nem is szándékozom semmi durvát mondani o.0

De előtte még egy bocsánatért esedező kérvény: Igen, igen, nem jutottam még el az előző bejegyzés kiegészítéséhez, de nem vagyok beteg, hogy ennyivel lerendezzem (a divatbloggerek többségéhez hasonlóan), egyszerűen csak toljuk a dolgot XD Húzzuk. Nameg persze halasztjuk XD (De bepótlom, becs szó ^^)
Aztán hogy mért nincs nekem erre időm? Meeeert írooook! 8D Nem, sajnos az ArtBlock maradt, az nem ment sehova, de ha kell kalapáccsal verem ki az ujjaimból a szavakat, mert szorít pár határidő. November 1. utáni hétvége után (nyami ez a mondatszerkezet :D) kikerül majd Morci novellája is, bár nem tudom ki mennyire rajong a slash/yaoi vonalért... Én nem túlzottan, de a feladat adott volt, én meg elfogadtam a kihívást :D
Amúgy a novella már kész van, de lévén nem lett rövid (= kurva hosszú XD) van rajta mit átnézni meg lelektoráltatni :D És ugye bár errefelé nem jár fel a szentem, de mégiscsak szülinap, tehát... tegyük csak a közzétételt az időpont utánra ;) Közben OotBnek is született két új fejezete, de tartalmukat tekintve össze fogom vonni mert rövidek és uncsik, nekem meg bántja a szemem. Tehát jön az átdolgozás. Aq novelláin is (egyszerre sajnos csak 3-mon XD) dolgozok, meg még Merge-n is egy csomó mindent meg kéne írnom @_@ Szent szar, mibe vágtam én a fejszém idén ősszel...