At Vance - Heaven

Elvileg ezt a bejegyzést még tegnap írtam meg... Ami azt illeti, gyakorlatilag is, fejben. Kivitelezni már csak ma, 15-én sikerült.
Lesz szó gondolatokról, az emberek hozzáállásáról és persze arról is, mi tartott fel gyakorlatilag egész nyomorék hétvégén... Ugyanis nyomorék volt, kétség kívül, hisz annak ellenére, hogy gyakorlatilag hosszúhétvégém volt, igencsak keveset aludtam/pihentem/fordítottam magamra. Na nem mintha amúgy leültem volna relaxálni két szelet uborkával a szememen. De ez már más kérdés...

Kezdjük azzal, hogy... Mivel is... lássuk...
Mért volt hosszúhétvége? A válasz egyszerű. Mert Biológia OKTV volt hétfőn, és mint ilyen, pontosabban mint második forduló, kaptunk egy szabadnapot a verseny napja előtt. Én pedig ezt ki is használtam, aludtam egészen hajnali tizenegyig. Mondom: "Á, úgyse kell ma bemennem!" Valójában az egésznapos olvasás és firkálás mellett (érdemleges eredmény nem született) sajnos valóban kellett készülnöm is.
Lévén 11.-es, sajnos egy év tananyaga egyelőre még nincs bevésve egy füzetbe, és jóformán lila dunsztom se volt róla, hogy miről szól az utolsó könyv. Úgyhogy kénytelen voltam előkapni, olvasni, tájékozódni. A jó hír az volt, hogy egy csomó dolog alapjait már biosz előkészítőn, a felvételi előtt megtanította nekem az ősöm tanár ismerőse... :) Így a környezeti tényezők, a társulások, a biomok, a nemzeti parkok mind mind csak átolvasásra kerültek, hogy a régi "tudás" felfrissüljön és bővüljön, már amivel ugye kell. Ami a nehézkesebb rész volt, az a genetika, mind egyedre, mind fajra vonatkoztatva. Sejtosztódásról pont december környékén tanultunk, de mivel az sejtbiológia volt... Diktátor persze kétség kívül ezt nagyszerűen átvette velünk, és hálás is vagyok érte. Ami igazából ezeken a pluszórákon meglepett, az az, hogy nem szenyózott a szentem. NEm nézett csúnyán, nem kérdezősködött erőszakosan, már-már majdnem elkezdtem tisztelni...
Jó, persze, ez se volt teljes, csak egy gyorstalpaló volt, hogy tudjunk számolni ezt-azt meg a családfákat tudjuk elemezni, de... a lényeget megkaptuk, és a gondolkodás logikájával is találkozhattunk. Meg ennek köszönhetően sikerült azt is eldöntenem, hogy a biológiából a leginkább a genetika és öröklődés érdekel... most ebben az irányban nézelődök továbbtanulás terén :D
Volt még egy húzós téma, az evolúció. Szakadjunk el végre Darwintól, meg a majmoktól, itt nincs vége a dolognak. Természetes kiválasztódás, meg genetikai változások, grrrrbrrrmrrrr... De ehhez még hozzá mertem szagolni. Az olyanokhoz, mint idegrendszer, hormonrendszer inkább nem is lapoztam, mondván ez elég komplex téma a tanároknak is órára, nemhogy még magamtól belelessek aztán rosszul jegyezzek meg valamit... Na neeeeem!
Péntek szemét nap volt, ebéd közben ugyanis rájöttem, hogy hoppá, bekéne vinni az érettségi jelentkezési lapot. Számolok, számolok, keddre... Ami jó, szép, meg még időm is lett volna, csakhát hétvégén ugye nem zargatunk senkit ilyenekkel, hétfőn nem voltam, kedden meg már lehet hogy késő, főleg ha javítani kell...
Uccu neki, felcuccoltam, oszt IRÁNY-A-SULI! XD Ott aztán persze kiderült, hogy szerdáig lett volna időm... azaz máig... De legalább már megvan, nem kell miatta paráznom...

Tán viccesnek találod? Ajánlom hogy ne! Én ennyire nem mulattam rajta. NAh jó, nem is sírtam, sőt, mostmár a többiekkel eggyütt nevetek az ügyön, főleg mivel végre, hétfőn, lement a bisz OKTV második fordulója... De ennyire ne siessünk, szombat és vasárnap se volt olyh unalmas...
Mindkettő sakkversennyel telt. Először budapesti csapatdöntő, aztán másnap egyéni. Leszögezem, én aztán egyéniben nem akartam indulni. De kellett, különben eléshattam volna magam Mester előtt XD. Szombat viszont élvezetes volt. A Csapatért játszani más, mint csak magamért tologatni. Igaz, elcseszni ugyan úgy elcsesztem egy-egy állást, ahol pedig aztán totál nyerve voltam, de ez van... Figyelni kéne a huszárokra, a futókra, és arra, hogy mindkét megveszekedett bábu visszafelé is üt... meg felszúr, leköt, villázik... Meg persze arra, hogy nem csak én akarok mattolni, hanem az ellen is ^^"". Szép dolog, ha van tervem, csak ezzel nem vagyok egyedül.
Igazából ami poén volt ezen az egészen, azok a szünetek, és hogy a régen ismert /egy évvel ezelőtt találkoztunk először/ csapatokkal milyen jó volt újra játszani. Természetesen ismét voltak újak is, de a régi, ismerős arcok is újra feltűntek. Nevettünk, beszélgettünk, játszottunk, aztán játszottunk meccsen kívül is. Hát igen. A Lány csapatok összesűrítve eggyütt, még komplementerként a fiúk 4-5fős csapatokban külön külön egy-egy sarokkban magukban beszélgettek elcseszett mozdulataikról, a leesett óráról és szabálytalan lépésekről...
Csapatunk a negyedik helyen tovább is jutott szépen az országos döntőbe, úgyhogy lesz min izgulni Szombathelyen. Ismét.
Jómagam egyéniben is továbbjutottam, az előkelő harmadik helyen. Igaz, nem voltunk túl sokan a korcsoportomban, hatan talán, de azért még így se volt olyan rossz egy bronzzal távozni. És sok nagyszerű élménnyel. Kicsit meglepő volt, hogy mennyire figyeltek/tünk egymásra, azok legalábbis, akik ismerték egymást. Állítom, hogy nem lettem volna harmadik, ha az első helyezettel nem szórakozunk el olyan jól.. HA idetévedne és magára/rám ismerne, ismét köszi! :D
Igazából azon kívül, hogy mennyit kavartak a szervezők az idővel, mert korábban át kellett adni a termet, meg ez meg az, a dolog egész jól kijött, mindkétszer pont időben fejeződött be. Az okleveleknél és helyezéseknél egyéni lányban volt NÉMI kavarodás, (majdnem első hely lettem XD) de ennek ellenére aránylag jól lefutott az egész.
Péntekről szombatra, és szombatról vasárnapra természetesen nem sokat aludtam. Nem izgultam, nem volt görcs se a gyomromban se a torkomban, egyszerűen nem volt "igényem rá". Ennek fényében hétfőn OKTVre úgy sétáltam be, mint egy háromhetes mosott szar...