2012.10.15. 15:06, LuPir
jól induló karrierek...
Telefonos fejlemények: Juhhé, ezentúl hivatalosan is van (illetve még nincs, de karton hitelesítés után lesz :D) vezetéshez oktatóm ^^
Miután ugye levizsgáztam KRESZből még visszaszaladtam az autósiskolához, hogy ugyan adjanak már a suliba igazolást, és miközben vigyorogva töltötték ki az alapot közben a kresztanfolyamot vezető tanár rákérdezett, hogy ha már itt vagyok nem akarok-e oktatót választani. Hát mondom, ha már itt vagyok, és lehet, akkor de! Minek következtében kikérdezett, hogy hol, mikor, hogyan érnék rá, aztán a legviccesebb kérdést tette fel: Milyen oktatót szeretnék?
Hát mély levegő, lelki felkészülés meg minden, majd sikerült kibökni, hogy passz. Valóban nem tudom, nekem aztán tök mindegy, az emberek többségével jól kijövök és/vagy hamar kiderül, hogy nem, dehát egy tanulóvezetőnél mindkét félnek a minnél sikeresebb együttműködés a cél, ergó az együttműködés... Végül csak sikerült találnom egy tulajdonságot. Türelmeset. Nagyon. Türelmeset. A tanár felnevetett, hát egen Krisztike, amilyen dumáid vannak néha...
Ez volt egy (?) másfél hónappal ezelőtt XD Jó, talán annyi nincs, ugye Szept. 27-én vizsgáztam, de húzom már egy ideje, az biztos. Nem vagyok valami erős az ide-oda telefonálgatásból, főleg, ha ismeretlenekkel kell kommunikálnom... még családtagokkal is inkább SMS.
Ha már autó, térjünk át egy poénosabb témára, miszerint végre láttam, hogy hogyan kell kitölteni egy baleseti bejelentőlapot :D Szombaton ugyanis sikerült megzúzni muter rönójával (renault) egy cuki kis mazdát, amit frieesn vittek haza a tulajok a szervízből XD
A story úgy zajlott, hogy nagyanyámékhoz tartva anyám kitalálta, hogy megtanít vezetni. De legalábbis elindulni, meg egyenesen menni. Az oktatók is úgyis szeretik, ha a diákoknak legalább fogalmuk van az alapokról mielőtt beülnek a sofőrülésre. Hát egy ideig makogtam, hogy életemben so-ha nem ültem volán mögött, a pedálok sorrendjét csak elméletben tudom, meg miegyéb, de nagy ellenállást nem mutattam, mikor pedig egy amúgy tök kihalt kis utcában megálltunk a bal oldalon (ha-ha!) két méterre a mazdától helyet cseréltünk.
Gyorstalpaló: így váltasz, kormánytekerés, elindulás... Első alkalommal juhé, gurultunk 10cm-et, majd lefulladt ^^ Hát ez vala, elsőalkalmas tanuló a volán mögött... NŐ... Mondjuk ez a néphiedelemmel ellentétben nem jelent semmit, muter pl jól vezet (és parkolni is tud! :P ) bár néha (mindig) nagyon idegesen. Igaz, van azért már rutinja bőven...
Második próba, én azt se érzem, hogy a pedálon van-e a jobb lábikóm vagy sem, semmi ellenállás nincs, mikor sebességbe teszem szegény autócskát (előtte jógyerekként már kicsit jobbra tekertem a kormányt) kocc... Két méter egy pillanat nem volt, muter vagy hatszor hadarta el, hogy nenyomdagázt-nenyomdagázt-nenyomdagázt-nenyomdagázt-nenyomdagázt-nenyomdagázt, de nekem le se esett, hogy nyomnám XD
Csak két centivel (12, 22) kellett volna több, vagy 4°-al kellett volna tovább tekernem a kormányt, hogy ne gyűrjük be a mazda lökhárítóját (nagyjából kétökölnyi területen fél ökölnyi mélyen)... Azt hiszem egy évre megtanultam, hogy max tanulókocsiba vagyok hajlandó beülni, ha pedig jár a motor akkor kizárólag oktató mellé XD Nekik legalább van saját pedáljuk, ha valamit elbaszok 8D (vulgaritás rulez). Nem volt nagy kár, meg légzsák se nyílt, de az egómat azt úgy a festékkel együtt ledaráltam...
Azért kocsiba ülni nem fosok, ha jön a lehetőség (amit az imént alapoztam meg egy telefonnal) megyek én is utána, első alkalomra ilyen hülye ötlettel ilyen hirtelen ugrásra egy parkoló autó mellett egy szűk utcában... baromság volt, de nem hiszem, hogy rajtam múlt.
Nah még görénytakarítás előtt bedobok pár rajtam kívülálló dolgot, amik talán érdeklik itt az olvasgató jónépet. (Aztán lehet, hogy nem, de én az esélyt megadtam...)
Nemrég (2-4 hete?) fedeztem fel a palyazatok.org oldalát, ahol körbenézve egy csomó érdekes dologba botlottam... ugyan írói/fotós/rajzolós dolgok érdekelnek, de mivel egyikhez se tartom elég jónak magam, így csak lesegetem a kínálatot, és néha egy-egy ismerősnek bedobok egy ötletet... Pl Bajnoknak egy forgatókönyv írói pályázatot. Eddig még a visszajelzések mind pozitívak voltak, gondoltam bepróbálkozom itt is, hátha érdekel valakit valami :) Én most csak szemezgetek, de érdemes végignézni az oldalon. (Az itten olvasható szövegek, képek is a palyazatok.org -ról lettek lecsippentve!)
Légy részese egy bestsellernek! – irodalmi pályázat
A konyviro.com és B.D.Mitterpach pályázatot hirdet a Decemberi napló c. naplóregény december 03. naplóbejegyzés megírására, mindhárom főhőshöz.
Volt már saját publikációd? Esetleg csak a gondolattal játszadoztál? Most lehetőséget kínálunk mindenkinek, aki: elég bátor, hogy megpróbálja; elég kreatív, hogy kitalálja és elég ügyes, hogy szavakba öntse gondolatait.
PICT’ORAL PROJECT fotópályázat: Hiányzó oldalak egy családi albumból
Idézd meg, idézd fel, vagy képzeletedben rekonstruáld azt, amiről valamiért nem készült fotó… Mindannyian ismerünk sokszor emlegetett családi történeteket, legendákat, eseményeket, ünnepeket, melyekről ugyan meséltek családtagjaink, vagy őseink, de elmulasztották megörökíteni azt.
Kíváncsiak vagyunk, te hogyan képzeled el ezeket a megtörtént, vagy meg nem történt eseményeket legyen az egy szülinap, vagy egy háborús élmény…
Kompánia Színház fotópályázat, ‘Élet-csend’ címmel
A Kompánia Színházi társulat nyílt fotópályázatot hirdet a IV. Mezei Mária Emlékhét keretein belül ÉLET-CSEND címmel. „Szép és igaz ez a zajos csend, amiben élek: szebb, igazabb, s hozzám valóbb, mint amit megtalálni hittem.” (Mezei Mária) Hová lett a csend? Felemésztették a városok, a gépek vagy mi magunk? Hol akad egy lélegzetnyi rés, amiben élet rejtőzik? Egy emberben? Színházi előadásban, egy arcban-tekintetben, egy sms-ben vagy facebook üzenetben? A természetben? Növényekben és állatokban? Képekben?
Pályázat forgatókönyvírásra és/vagy filmelőkészítésre
A FILMJUS Alapítvány pályázatot hirdet műfaji megkötöttség nélkül forgatókönyvírásra vagy fejlesztésre, filmelőkészítésre. A pályázat célja, hogy eredeti, magyar művek szülessenek. Alapítványi támogatást nyújtunk a pályázaton nyertes alkotóknak, az alkotói munka feltételeinek javításához, forgatókönyvük megírásához, vagy annak előkészítéséhez (terepszemle, stb.).
Legyen élmény az életed! irodalmi pályázat
Vannak olyan pillanatok az életünk során, legyenek azok rövidebbek vagy tartósabbak, amikor valóságos élményekben van részünk. Ha Ti is átéltétek ezeket és szívesen megfogalmaznátok próza, vagy akár vers formájában, akkor itt a lehetőség!
Kultúrprojekt Online Magazin gyakornoki pályázat
A Kultúrprojekt Online Magazin pályázatot hirdet az írás/újságírás iránt magukban kedvet érző fiatalok számára. A nyertes pályázók ingyenesen részt vehetnek a magazin gyakornoki programjában, bepillantást nyerhetnek az újságíró munkába, munkáik megjelenhetnek a magazin felületén, így referenciát és szakmai kapcsolatokat szerezhetnek.
Van egy igazán mosolycsaló munkahelyi fotód?
Bizonyára neked is vannak kivételesen jól sikerült képeid különféle emlékezetes pillanatokról. Mi minden hónapban lehetőséget adunk neked, hogy nyerhess a legjobb képeiddel. Havonta újabb és újabb témában hirdetünk versenyt és díjazzuk a legjobb képeket!
Nah most így kellemesen vérben tocsogó kézzel, görény-játék-óra után jelentkezve azt hiszem egy újabb felsorolás következik... Igaz, rövidebb, igaz, ennek már hozzám van köze, de no :D Kell ilyen is, elvégre blogon vagyunk azt hiszem :P
KÍK feladatok következnek, amikkel sajnos már régóta nem nagyon van időm foglalkozni. Az már tök más kérdés, hogy többnyire azért nem, mert épp valahol bandázok/falkázok, filmet nézek, lezúzok pár autót, vagy miegyéb :D Szám szerint kettővel tudtam tovább haladni, az egyik ilyen írkálós, a másik inkább fejtegetős. Előbbit rövidre fogtam, mert nem akarok semmit lelőni, ellenben OotB-ben nagyonis helye van az adott "jelenetnek". A második pedig csak egy új szerepes karakter (lesz, ha elfogadják XD). Mielőtt megírtam volna kicsit jobban "meg akartam ismerni" :D És a feladat pont erre volt kiélezve ^^
Keltsd életre a szereplő ellentétes vonásait!
Bár a megbeszélt találkozóról már rég elkésett, Revis azért bízott benne, hogy Lia még vár rá. Ez azért elég valószínűtlen volt, elvégre két órát senki nem várna, főleg, ha a késő félnek ő maga tesz szívességet.
Ezt - bár saját ostobasága miatt késett el - Revis teljesen figyelmen kívül hagyta, mégsem volt meglepetés, hogy a könyvtár üresen kongott. Az ifjú régen lemondott már arról, hogy bárki hajlandó legyen választ adni valamire, vagy betartani a szavát. Mégis, hisz jelenleg ez a kérdés mindennél fontosabb volt számára, az előtérben leltározó könyvtároshoz ment.
- Elnézést, Liát keresem, nem tudja esetleg merre van? Járt itt egyáltalán? - halkan, alig érthetően beszélt, mintha attól tartana, hogy nála nagyobb marhaságot senki se mondhatott volna. Emellett viselkedése is árulkodott arról, mennyire kényelmetlen ez a helyzet, egyik lábáról a lásikra helyezgette a súlyát megállás nélkül.
- Lia? Azt hiszem két órája láttam utoljára, akkor valami tekercset szorongatott épp. Aztán visszament a belső részlegbe, azóta nem láttam, szerintem elment.
Hát igen, a könyvtárossal sikeresen elkerülték egymást, Revis ugyanis már végigjárta az összes polcot. Négyszer. Lelkiismerete nem hagyta nyugodni, ha véletlenül ő maga is elkerülte a lányt, Lia pedig még ezek után is vár, sose magyarázná ki magát. Elszánta magát egy ötödik, utolsó fordulóra, de előtte még fáradtan rogyott le egy puha fotelbe. Nem akart sokáig időzni, de öt perc pihenőnek hihetetlenül hálás lett volna. Kár, hogy a hatalmas, kétszárnyú bejárati ajtó épp akkor nyikordult meg, mikor ő fotelt ért.
Szem lépett be rajta, kísértetiesen lebegve a talaj felett, mintha nemis járna, hanem Karittent utánozná. Fekete ruhája, ezüst vértje, és a vér, ami rajta csillogott többet mondott bármilyen szónál. Mindenki, még Revis is tudta, hogy ma volt a nagy párbaj a vezető és egy lázadó fiatal között, aki végleg el akart válni a rendtől.
Revis rögtön felpattant, de nem tiszteletből, vagy előzékenységből, hanem a dühtől és a bizonyítási vágytól egyszerre. Nem akarta magát gyengének mutatni, hiszen nem az, ha valaki, hát ő aztán biztosan nem az. Fáradtságát, csalódottságát is megpróbálta egy meglepettséget tükröző álca mögé rejteni, ami végülis nem állt túl messze a valóságtól.
Köszönt, ahogy azt kellett, de hangja kimért, viselkedése feszült volt, legalább annyira, mint amilyenné hirtelen a könyvtár légköre vált. Vuton fia. Tudta jól, ahogy azt is, hogy ez mit jelent a másikkal szemben. És Szem is teljesen tisztában volt a ténnyel, és a bemutatkozó este cseppet se enyhítette meg a fiúval szemben.
Miután a rend feje is üdvözölte, Revis lendületes, határozott lépésekkel távozott, mint aki minden dolgát maradéktalanul elvégezte volna. Mikor ellépett Szem mellett csak éppenhogy tarkóján meredtek fel a szőrpihék...
Ismerd meg a karaktert!
Lucius
Vörös haj - zöld szemek
Szakállas (mekk-mekk :P), alkarja külső részén kisebb vágások hegei (ball)
Öcsi, hugi. Tengeri medvék társaságát és a nőket kedveli igazán.
Tengeren, viharban született, változatos helyeken, de mindig víz mellett élt...
Munka, főzés
Betegségek -> mindenki tud róla, lesérülés -> dettó, mérgek -> senki
Tele van titkokkal és trükkökkel
Kezdők ügyetlenkedése, jó storyk (kitalált, vagy valós, neki mindegy)
2 nagyobb szerelem, ezeknek elég gáz vége lett; egyéjszakás kalandok
Háló: tiszta Éjjeliszekrény: könyv, fejpánt, ceruza, füzet
Mezítláb (ha fázik vesz egy zoknit, ha jelenése van cipőt is, de nem jellemző XD)
Frissen sült süti, édesebb illatok, citromfű, menta, fehéj
Régi vackokat, díszeket, egyszer látott ajándékokat
Legélénkebb emléke: Apja mellett áll a kormány mellett, viharban hajóznak le egy széles, de erős sodrású folyón. Egy villám ezüstre festi a fedélzetet. Valaki leesik a vitorlát tartó keresztfáról, de pont meg tud kapaszkodni egy útjába lendülő kötélben, pár méter zuhanás után.
- A hajó is segít. A társad, ne feledd! Soha. Mindig a társad, ameddig tiszteled, és jól bánsz vele! - mondja apja teljesen nyugodtan és dícsérőn megpaskolja a kormánykerék tetejét.
És most meek vacsorát csinálni :D