Don Omar - Danza Kuduro

Bár bejelentkeztem itt Naplóban is Prága előtt, és bár akartam egy meglehetősen terjedelmes bejegyzést alkotni, az osztkirre való pakolás miatt ez elmaradt... Bár nem kellett volna, hogy sokáig tartson, mégis hajnali egy volt mire befejeztem. Igaz, ebben már benne volt az is, hogy még elutazás előtt valamiféle rendet raktam a szobámban. Elvégre... nem árt, ha nem atombomba súlytotta övezetként hagyom hátra a barlangom.

Röviden azért összefoglalnám a korábbi ex-bejegyzés (mostanra már törlésre került... én nem vagyok a kétmondatos kiírások híve XD) tartalmát: aznap rohangáltam, mint zsidóban a fájdalom (no offense, ez csak egy mondás! :) ), egyrészt Prága, másrészt a szalagavatónk miatt. Mellékes megjegyzésként fűztem még hozzá, hogy SpikeeArt is kicsit fejlődött és bővült, dehát ki követi ezeket...

Noss szóval Prága... Csehország fővárosa, a turisták kedvence, a Moldva gyöngye, a város, ami tök úgy néz ki, mint Budapest, némi bécsi beütéssel. Óváros, "újváros", folyó, Buda és Pest a két oldalon, terek, amik nem hasonlítanak térre, hegyen egy vár, hidak...
Csak jobb a sör és kevesebb a tradicionális kaja...

Személy szerint én kölyök fejjel már voltam kint Prágában szüleimmel, és meg kell mondjam, hat év alatt ez a hely egy porszemet se változott. Akkor igaz, sokat nyafogtam, hogy egész nap talpalunk, és templomot nézünk templom után (közbeszúrva egy őrségváltást). Ez mostanra annyit változott, hogy minden érdekelt, önként és dalolva caplattam a Bandával a városban, és bizony sokszor én navigáltam a társaságot egy-egy megbeszélt találkozóhelyre, vagy alkalom adtán vissza a Hostelhez.
Hiába, nekem előnyöm volt, mert ugyan már egy csomóan jártak Prágában, de mind az osztály msik felében voltak, nem velünk. A városról annyira sok újat nem is tudtam ugyan meg, de új látnivalóval se találkoztam, azonban sokat tanultam az osztályomról, az emberekről, magamról, és nem utolsó sorban a külföldi utazgatás alapszabályairól.
Meg aztán jómagam is felróttam egy megfogadandó tanácsot:

Ha külfölfön vagy, ne örökké az árakat nézd!

Igen, igen, kell figyelni, hogy a 250 koronás pulcsi helyett ne a 450est vedd meg, mikor ugyan az az anyag, ugyan az a minta. De pl egy sörnél nem a 28koronás félliteres árat kell hajkurászni, ami a mesékben létezik, hanem egy 45 koronással már bőven megelégedhetünk. Tény, még ez is egy borsosabb ár, kis nézelődés után vannak 35 koronáért jó helyek, de nem szabad a legolcsóbb helyekre ülni. Soha!
Az osztály egyik fele mindig azzal tért vissza a szállásra, hogy basszus, már megint átcseszték/lehúzták/át akarták verni őket. Legtöbb rémstoryt Bajnoktól hallottam, de ugyan így jöttek még jópáran a konyhába lógó orral.
Mi meg mit kaptunk a csehektől? Kellemes hangulatú éttermeket (restaurant & bar helyekre ültünk be, vacsizni és inni egyszerre), mosolygós pincéreket (és pincérnőket), szinte tök üres helyet, ahol rajtunk kívül csak elszórva voltak mások. És értékelhető árakat... bár az első helyen felszámolták a 10% felszolgálási díjat már előre, de ez magyarországon sincs másképp, hol beszámolják, hol nem. Azonban az utolsó éjszaka még nemcsak, hogy a várt 730 korona (8 ember) helyett 683 volt a számlán, de a 700 otthagyott pénz mellett (rákérdeztünk mi ez az 50czk eltérés, de csak legyintettek...) után még egy minőségi száraz vörösbort is a kezünkbe nyomtak.
Mivel a kommunikáció a "five small beer and two big"-nél leragadt (sajnos a pincér egy szót nem beszélt angolul XD) így kézzel lábbal mutogattuk, hogy ezt most komolyan? ingyé? mi? ő meg boldogan bólogatott, mi meg hülyén néztünk egymásra :D

Persze az osztályban nem csalódtam, de csak azért, mert előre felkészültem rá, hogy a hím egyedek mind Mekis kaját óhajtanak majd enni. Kinek lett igaza? Na kinek? Hát persze, hogy nekem, mért is nem tévedhettem? -_- Csehország szívében, Prága kellős közepén, a knédli birodalmában mekis kaját pusztítani... nah remek... az első esti gyros se volt szép a Banda lány tagjai (köztük az én) részemről se, de ez még mindig tűrhető volt, mert csak a 7 órás út miatt voltunk teljesen kiéhezve. És mellettünk szóljon, de a továbbiakban normális(abb) kajákat ettünk...
Mondjuk amikor a gulyást és a rántottsajtot megpróbálják az embernek eladni tradicionális cseh ételként, azért fordul egyet az illetővel a világ. Velem legalábbis. A kolbászukról még itthon hallottam egy olyat, hogy mindenképp meg kell kóstolni, mert mennyei, bár erről is gondolkoztam egy darabig, elvégre ha kolbász, akkor bajor... de ki tudja, belementem és amíg Ofővel a többiek a lőportornyot és a zsidónegyedet nézték végig, addig én egy kirakodóvásáron (Vencel tér) lófráltam, és betoltam egy ilyen "cseh remeket". Valóban nagyon finom volt, és képes lennék csak ezért visszamenni hozzájuk, de a hagyományosságával kapcsolatban még mindig vannakkételyeim.
Nem vagyok én ilyen kis minden-program-alól-kibújó emberke, hogy ofő helyett és a társaság nélkülözésével egymagam mászkáljak Prágában, de könyörgöm... zsidó negyedbe?! Szombaton?! a zsidó negyeddel még nem is lett volna bajom, a temetőjük gyönyörű, az emberekkel szemben nem vagyok előítéletes (legalábbis én ezt hazudom), nade mégiscsak... SZOMBATON?! Na ez is tipikusan ofőnkre valló, hogy ennyire profin szervez meg dolgokat ^^ Már azt csodálom, hogy a déli őrségváltásra felértünk a várhoz oO

Nade lépjünk, most nem őt akarom szidni, ahogy nem is akarom isteníteni se...
Volt szó az emberekről, a látványosságokról, a kajáról... Umm mit is akartam még mindenképpen? Jahh, igen :D Magamról...
Ezen az osztálykiránduláson rengeteg változást véltem észrevenni magamon az elmúlt hat évhez képest. Leginkább ez a fotózáskor tűnt fel, ugyanis anno mindig csak szembeálltam a "témámmal" és katt katt katt. Most sokkal jobban megnéztem egyrészt hogy mit fényképezek, mit akarok mutatno, honnan és hogyan fényképezem és milyen beállításokkal. Pedig nem mondanám, hogy maga a fényképezés érdekelt volna most jobban. (Persze lehet, csak nem mondanám). Ráadásul mániám lett a kicsit alulról és oldalról fotózás, amit nem nagyon értek miért. De visszatérő "motívum" ez a fura látószög. Sőt, a makrora is tök rákattantam.
Nagyot változtam mászkálás ügyileg is. Sokkal szívesebben jártam keresztül hatszor oda-vissza a várost valamiért, mint anno. Akkoriban nyavalyogtam, hogy álljunk meg, fázom, nem akarok, unom... minden bajom volt már egy óra után. Igaz, most tök más volt a társaság is, és hát velük is jobban élveztem körbenézni, meg lófrálni, meg az ő lelkesedésükből ragadt bőven rám is, de akkor is...
Ráadásul nem örökké én akartam az élen lenni és vezetni, csak akkor álltam előre, ha éppen erre szükség volt. Kerestünk valamit, haza akartunk menni, vagy utat kellett törni a tömegben. Elég szelíd kis bárány lettem (de abból is a fekete ^^) mellettük, ami nem hiszem, hogy baj. Némi vadhajtás letörése, kevésbé egocentrikus látásmód... Bár nyilván ez nem üt vissza így blogban, dehát mégis ki legyen a naplómban a középponti alak, ha nem én?!
A kultúrához is más lett a viszonyom. Nem zavart az újdonság, a meglepetés, nem borzasztott el az ismeretlen. Sőt, az meg egyenesen zavart, hogy valaki a szálláson maradt inkább, és ki se mozdult (ugyan, kérem, hát ő minden héten jár Prgában?), sőt, a korábban említett mekimánia is kicsit érthetetlen volt számomra. Pedig a ht évvel fiatalabb én simán egyetértett volna, hogy ő is mekizni akar. Bezzeg ma... Borzasztó, nem hiszem, hogy el tudnék viselni egy olyan kölyköt, amilyen voltam... De legalább felnőttem valamelyest XD

Az esték, amikor épp már minden zárva volt, a Hostelben teltek. Érdekes kis hely volt, egy teljes szintet megkaptunk, rajta két folyosóval 3 nyolcágyas és 2négyágyas szobával. Mi a nagybandával és pár "külsős" de még aránylag hozzánk kapcsolódó emberrel befoglaltuk azt a folyosót, ahol két nyolcágyas egy négyágyas szoba, két wc, két zuhanyzó, a konyha és a közösségi szoba is volt, szóval kész kis átjáróházként funkcionált a folyosónk reggel és este.
De mire sor került a bulikra már elült a mászkálás...
Semmi különleges nem volt, zene, jó hangulat, hülyülés, nevetés, (ízléstelen) tréfák, tánc! Még én is beálltam néha! De ez még hagyján, amikor megláttuk ofőnket és ofőhelyettesünket táncolni O_O na az kész volt! Exjézus mint egy ókori rocker kombinálva egy zumbafannal, Magas pedig... magas meg... Magas meg mint valami scifiből szalasztott űrDJ :D Na ott aztán mindenki feküdt a röhögéstől amikor ők beálltak XD Kész, a buli tetőpontja ott volt :D Igaz, az első meglepetés után azért túlléptünk az eseten és táncoltunk a tanárainkkal az utolsó osztálykiránduláson, tök boldogan, és annélkül, hogy azt néztük volna, hogy ők... mégis csak... a tanáraink... tök egyenlőnek tűntünk, ők legalább annyira nem tudtak mozogni mint én, legalább olyan hülyék voltak, mint a Banda bármely tagja. Igaz, továbbra is haragudtunk rájuk, hogy nem ittak velünk, miközben minden végzős osztállyal isznak egyet a tanáraik, de tojni rá... illetve én tojok rá, másokat viszont a csapatból azért ez zavart. Egy részről meg tudom érteni az álláspontjukat, más részről meg nem tud érdekelni.
Hogy eközben az osztály Bandán kívüli csoportjával mi volt, azt csak elbeszélésekből tudom. Egyszer átjöttek a buli hangjaira (zene, sikolyok, hangos éneklés a dalszöveg teljes ismerete nélkül), a fiúk félmeztelenül, a lányok meg buliszerkóban, de ezzel meg is ölték az egészet. Legalábbis pl Bajnok így gondolja, mikor a konyhában beszélgettünk a dologról totál magába volt szállva miatta. Én fel se tudom fogni miért, részemről annyit láttam, hogy feldöntöttek egy szegény cserepesvirágot, elüldözték az ofőt a gép elé (azért mégiscsak félmeztelen konkurencia, akik tudnak is táncolni valamit...) aztán ennyi. Részemről én úgy hiszem inkább a hirtelen betódult tömeg ijesztette meg a csapatot, főleg, hogy nem olyan szoros velük a kötelék, hogy gátlástalanul égessük magunkat előttük, másrészt meg a tempó felgyorsult és hát... kifáradt a nép ^^

Prága két teljes nap volt, meg egy félnek összeszámolt késő este (érkezés) és kora reggel (indulás). Azonban az osztálykiránduláshoz tartozik még két kitérő, egy Telc-re, egy pedig Kutna Hora-ra. Előbbin ötletem sincs mit akartak megnézni, de ott is lőttem pár (jó-bb) fotót, utóbbit pedig én javasoltam, mert több érdekes hely is volt ott. Kezdve ugye a gyönyörű de morbid Csonttemplommal, folytatva mondjuk a helyi Katedrálissal.
Osztott sikert aratott ez a két kitérő, aki bejött a csonttemplomban azok többségétől azt a visszajelzést kaptam, hogy szép és érdemes volt megnézni, a többiek meg a buszban maradtak, vagy mint pl Bajnok csak a katedrálist nézték meg.
A buszút is megért egy misét, mind az odaút, mind a visszaút. Érdekes, amikor 17-18 éves majdnem-felnőttek tátott szájjal nézik a Jégkorszakot és a Sherkket is... Az meg még érdekesebb, amikor kiütve szunyálnak az üléseken úgy, ahogy tudnak XD

Összegezve jó és tanulságos volt ez az osztálykirándulás, egyáltalán nem sajnálom, hogy Prágába mentünk, még ha én már jártam is itt. Tetszett és ez a fő, még ha a szervezés nem is volt a toppon. Így is mindig mindenki talált magának valamit, volt szabadidő, volt "ajánlott közös program" is.
Az mondjuk nem hiányzott, hogy minden tanár mindent a kirándulás utánra szervezzen (biosz doga jövő héten, matek most, társadalomtöri házidoga jövő hét hétfőre) ráadásul nekem kressz vizsga, elsősegély vizsga, másoknak pedig közvetlen a kirándulás után, ma volt osztályozó vizsgálya. Húzós kis újrakezdés...

Kis megjegyzés még visszakapcsolódva Prágához: Az alábbi összefoglaló a teljesség igénye nélkül áll mindenki előtt :D Utólag elég sok minden jut még eszembe, hogy mi volt (pl utcazenészek, ki az alkoholistább verseny, etc), de ezeket max később közlöm, vagy egyáltalán nem... de ne tessék meglepődni, ha két hét múlva is még újdonságokat emlegetek Prágával kapcsolatban :D